Budapesti keserűvizek keletkezése, a talajvíz áramlási-rendszerének vizsgálata

Primary tabs

Erre a témakiírásra nem lehet jelentkezni.
Nyilvántartási szám: 
08/87
Témavezető neve: 
Témavezető e-mail címe:
torok.akos@emk.bme.hu
A témavezető teljes publikációs listája az MTMT-ben:
A téma rövid leírása, a kidolgozandó feladat részletezése: 

A dél-budán nagy elterjedésben található első, máig termelt természetes gyógyvíz, az ún. keserűvíz
eredetének leírásával, lehetséges eredetének a vizsgálatával kezdődött a magyarországi hidrogeológia
(1857, 1896, 1911 években) A terület vízadó rétegeinek tudományos vizsgálatát a XX század
negyvenes éveiben készítette el tanszékünk akkori vezetője Dr. Vendl Aladár professzor. Eredményei
a rétegek leírása mellett egyszerű kémiai méréseken alapultak. Az ötvenes évek óta ezzel a
vízkinccsel érdemben senki sem foglalkozott, a modern analitika eredményeit erre a területre nem
alkalmazták.

A területen végzett eddigi kutatásaink alapján a korábbi keletkezési elméletek jelentős részben
felülvizsgálatra szorulnak. A megmaradt gyógyvizes területek védelme is csak részben biztosított,
elszennyeződésük lehetőségét szintén modern módszerekkel vizsgáljuk. A terület hidrogeológiai
viszonyait regionális keretben helyezve írjuk le a vízáramlás számítógépes modellezése segítségével.
A területen észlelt különleges hidrogeológiai jelenségeket új megközelítésben írjuk le és értelmezzük.
A magas sótartalmú gyógyvíz itt a szárazföldön belül egy speciális, hiperszalin környezetet hozott
létre eddigi előzetes eredményeink szerint.

A doktori dolgozatban a gyógyvizes területek multidiszciplinális jellemzésére törekszünk. A földtani,
vízföldtani, genetikai jellemzők mellett a mérnöki szemléletnek megfelelően tömören bemutatjuk a
terület hasznosítási korlátait és lehetőségeit, értékeit, és a védelmének a lehetőségeit. A keserűvíz
magas szulfát-tartarma miatt az alapozások cementanyagára korrozív hatású. Azonos eredetű szulfátos
víz a főváros más területein is megjelenik kisebb mennyiségben, azaz a genetikai vizsgálatoknak a
talajmechanikai tervezői munkában is hasznosíthatóak lehetnek. A sós víz ebben hőtárolási
lehetőséget is biztosíthat, agyagos közegben azaz a jelenlegi homokos vízadó rétegre telepített
hőszivattyús hasznosítás kiterjesztésére is lehetőséget nyújthat..

A témavezető eddigi doktoranduszai

Németh Andor (2019/2023/)
Czinder Balázs (2015/2018/2021)
Török Anita (2014//)
Farkas Orsolya (2014/2018/2019)
Barsi Ildikó (2009/2012/)
Bodnár Nikolett Katalin (2010/2013/2016)
Szemerey-Kiss Balázs (2008/2011/2013)
Deák Ferenc (2007/2023/2023)
Görög Péter (2002/2005/2009)
Forgó Lea Zamfira (2003/2006/2009)
BesharatiNezhad Ali (2019/2023/)
Nagy-Göde Fruzsina (2020/2024/)
Státusz: 
régi