Építőipari digitalizáció megjelenése a felsőoktatásban

A cikk a Mérnök Újság márciusi számában jelent meg.
Dr. Lovas Tamás oktatási dékánhelyettes írása
 
 
A jelen és közeljövő kihívásai
 
Építőipari konferenciák és az ágazattal kapcsolatos folyóiratcikkek állandó témájává vált az építőipari digitalizáció helyzete, kihívásai, megoldásai. Rengeteg statisztika bizonyítja, hogy más iparágakhoz képest az építőipar az egyik legkevésbé digitalizált, ahogy azt is, hogy Európa többi országához mérve a hazai építőiparnak ebben a tekintetben még óriási utat kell megtennie. Az utóbbi években egyre hangsúlyosabban fogalmazódott meg az igény, hogy a digitalizáció kihívásaira a felsőoktatásnak is reagálnia kell, az iparnak digitális kompetenciákkal felvértezett mérnökökre van szüksége. Az építőipari szereplők az igények megfogalmazásakor jellemzően a jelen és közeljövő kihívásait tartják szem előtt, így követelték egyre szélesebb körben (nem csak tervezők, hanem kivitelezők, üzemeltetők is) az építőipari digitalizációs technológiákban jártas mérnökök képzését.
 
 
A Felsőoktatás 4.0 és az Ipar 4.0 kapcsolata
 
A BME Építőmérnöki Kara 2020-ban a Mérnök Újság hasábjain számolt be A BME Építőmérnöki Kar válaszai az építőipari digitalizáció kihívásaira című cikkben a képzések fejlesztéséről. Az akkori tervek jelentős része megvalósult, egyes képzésekben már hasznos tapasztalatokat is gyűjtöttünk. Fontos megjegyezni, hogy a felsőoktatásnak nem elsősorban az építőipar közvetlenül felmerülő, napi problémáira kell azonnali megoldást szolgáltatnia. Sokkal inkább a jövőbeni, többnyire ma még nem is ismert kihívásokra kell felkészíteni az egyetemi képzéseken végzett mérnököket, olyan kompetenciákkal kell hallgatóinkat felvértezni, melyekkel képessé válnak az adott feltételeknek megfelelő leghatékonyabb megoldásokat önállóan kitalálni, szolgáltatni. Ez egyfajta holisztikus, átfogó szemléletet igényel már az egyetemi hallgatóktól is; érteniük kell a kor kihívásainak megfelelő, rendkívül szerteágazó ismeretanyag és képességek megszerzésének szükségét. Természetesen a korszerű tervezési, fejlesztési folyamatokat nem lehet eszközhasználati kompetenciák nélkül elsajátítani. Egyre több tantárgyban használnak a hallgatók szoftvereket, IT megoldásokat, ugyanakkor – a hallgatók és az ipar hosszú távú elvárásainak megfelelően – az egyetemi képzés célja nem lehet pusztán szoftverismeret oktatása.
 
Az új tanegységeket tartalmazó képzések fejlesztése alapvetően eltér a szokványosnak mondható, rendszeres tantervi megújulásoktól. Új területeken új tárgyakat hoztunk és hozunk létre, korábban nem oktatott tananyagokkal, szoftverekkel. A BIM az építőipar rendkívül innovatív, ugyanakkor nagyon gyakorlatias területe; a BIM képzés fejlesztését az ipari parterek közreműködésével végeztük. Ez a kooperáció sokrétű: felmértük az ipar igényeit (milyen kompetenciákkal rendelkező építőmérnökökre van szükség); ipari vendégelőadóink nemcsak gyakorlati tapasztalataikról számolnak be, hanem a tanterv kimeneti követelményeihez illeszkedő ismeretanyagot adnak át; BIM területen fogadnak hallgatót szakmai gyakorlóhelyként; valamint kísérleti jelleggel egyes tárgyakat kooperatív képzési formában oktatunk, ahol a hallgatók a munkahelyen sajátíthatnak el bizonyos kompetenciacsoportokat. Az együttműködés részeként az ipari partnerek a képzők képzése programban is támogatták a Kart, oktatóink jelentős hányada vett részt BIM képzéseken, tanfolyamokon. A BIM oktatók bázisát azon kollégáink adják, akik ipari vagy K+F tevékenységeikben is a BIM területén dolgoznak. Mellettük és velük együtt képezi magát az oktatók szélesebb köre. Fontos eredmény, hogy a Kar mind a 9 tanszékének munkatársai részt vettek a képzéseken, így az országban a legszélesebb építőmérnöki területeket felölelő egyetemi kar minden területén dolgozik a BIM fejlesztésén, keresi a kibontakozás helyét, jó gyakorlatokat gyűjt.
 
 
Új képzések a felsőoktatás minden szintjén
 
A több mint egy éves intenzív előkészületek után 2020 tavaszán indult a karon az Építmény-információs modellezés és menedzsment specializáció az építőmérnöki alapképzési szak hallgatói számára. A specializáció elnevezése a BIM tágabb definíciójára utal; mutatja, hogy az építőmérnökök nem csak a magasépítés területén tevékenykednek, nem csak épületeket, hanem egyéb építményeket (pl. hidak, utak, vasutak, közművek, vízépítési műtárgyak) terveznek és valósítanak meg. Mutatja azt is, hogy a modellezésen túl a tér- és időbeli organizációra és a BIM egyéb, magasabb rendű funkcióira is nagy hangsúlyt fektetünk. Utóbbi területekkel a BIM alkalmazások és technológiák, valamint a Szakági együttműködés BIM alapokon című tantárgyak foglalkoznak. Az első hallgatók 2021 júniusában végeznek a specializáción, 2021 elején pedig újabb BIM évfolyam kezdte meg képzését, a korábbinál még magasabb létszámmal. A pozitív hallgatói fogadtatás eredményeként a specializáció Karunk egyik legjelentősebb képzési területévé kezd válni, az egyedülivé, amely mindhárom építőmérnöki ágazatról (szerkezet-építőmérnöki, infrastruktúra-építőmérnöki, geoinformatika-építőmérnöki) fogad hallgatókat. 
 
Az Építmény-informatikai mérnök mesterképzési szak létesítési folyamatával kapcsolatos munkát a Kar 2019-ben kezdte el, 2020-ban a MAB határozata alapján a szak a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékébe felkerült. 2021-re készült el a szakindítási dokumentáció; a cikk megjelenésekor kezdődik az akkreditációs eljárás. Az indítandó mesterszakon hangsúlyos elem a BIM oktatása, azonban még jobban fókuszálunk a programozás oktatására, a projektszemléletű ismeretanyag elsajátítására, a csapatmunkára, a képzéshez illeszkedő gazdasági és humán-ismeretanyag oktatására. A képzést a BME hat kara együttműködésében hoztuk létre az Építőmérnöki Kar irányításával. Több, mint 40 oktató vesz majd részt az oktatásban, mindnyájuk a BME főállású, fokozattal rendelkező oktatója. Az egyes ismeretanyag csoportokat a BME elismert professzorai koordináljak. A cél fejlesztői kompetenciákkal rendelkező építőipari mérnökök képzése. A szakra építőmérnök, építészmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök és informatikus alapképzettséggel rendelkezők jelentkezését várjuk Magyarországról és külföldről, hiszen a képzést angol nyelven is meghirdetjük 2022-től.
 
Ipari partnereink körében végzett felmérésünk egyértelműen mutatta a felnőttképzés iránti igényt. Egyre több, többségében építőmérnök vagy építészmérnök végzettségű szakember dolgozik BIM területen, akik többnyire nem a felsőoktatásban szerezték ez irányú tudásukat és képességeiket. Körükben jelentős igény mutatkozik a BIM átfogó szemléletű oktatásán keresztül megalapozott tudásanyag megszerzésére. A BME Építőmérnöki Kara a PTE Műszaki és Informatikai Karával együttműködésben dolgozta ki a BIM szakmérnök szakirányú továbbképzési szak két féléves tantervi vázát. A képzést közösen is népszerűsítettük és további együttműködést tervezünk annak továbbfejlesztésében. Az első BIM szakmérnök végzettségű szakemberek a BME-n 2022 januárjában kapják meg oklevelüket.
 
A képzésfejlesztés nem áll meg ezen a szinten. A BME kutatóegyetemként képzéseinek fejlesztését tudományos és innovációs tevékenységeire alapozza. Számítástechnikai módszerek, eljárások és szimulációk már évtizedek óta a doktori képzésben résztvevők eszköztárát erősítik, az ezen elemekre épülő eredmények gyakorlatilag minden disszertáció részét képezik. A doktori témaválasztásra az ipari igények (részben a hazai PhD képzés hagyományos, kevésbé projekt-orientált rendszere miatt) csak közvetve hatnak, de az utóbbi években megnövekedett a BIM-hez köthető tématerületek száma. A BME Építőmérnöki Karán az utóbbi években lényegesen több külföldi hallgató nyer felvételt doktori képzésre, mint magyar; a doktori iskolában hirdetett témák jelentős része magyar és angol nyelven is elérhető.
 
 
A felsőoktatási intézmény és az ipari partnerek kapcsolatának erősítése
 
Az alapképzés BIM specializációján a 3. félévben gyűlnek már a tapasztalatok; az ipari együttműködések a vártak szerint alakultak, számos partnerünk működött közre a képzésben vendégelőadások tartásával, hallgatók fogadásával nemcsak nyári gyakorlaton, hanem a szemeszter közben, adott tárgyak gyakorlatai keretében. A képzés alapeleme a minőségbiztosítási monitoring, intenzíven gyűjtjük a hallgatói, oktatói és ipari visszajelzéseket, amelyek alapján a képzést félévről-félévre fejlesztjük. A BIM oktatók közösségében folyamatos a tapasztalatcsere, egymás jó gyakorlatainak megismerése, átvétele. A specializáció nem elszigetelt tárgyak és elszigetelt oktatók együttese, hanem egy rendszeresen kommunikáló, folyamatosan fejlődő és bővülő oktatói-hallgatói-ipari közösségi háló. A képzésnek gyorsan terjed a híre, az együttműködő partnerek lógói már alig férnek el a képzések ismertető előadásain rendszeresen vetített dián. Külön öröm számunkra, hogy a Kar ipari partnerei a képzésben való együttműködés során nem egymás konkurenseiként, hanem együttműködő résztvevőjeként dolgoznak, egyeztetnek, cserélnek tapasztalatot.
 
Az ipari együttműködésre alapuló képzésfejlesztési szemlélet újdonsága természetes velejárójaként hozta magával az új oktatási módszertanok bevezetését, kipróbálását. A kevert oktatási módszertan terjedésében, fejlesztésében (mind oktatói, mind hallgatói oldalról) óriási előrelépést jelentett a járványhelyzet okozta kényszer. 2021 tavaszán a harmadik félévet kezdjük, amelynek hangsúlyos eleme a távolléti oktatás. Mára számos tapasztalatot gyűjtöttünk az ismeretátadás hatékonyságának növelésében, az önállóan elsajátítandó kompetenciák oktatásszervezésében, a hallgatói munka tisztaságának biztosításában. Bár közös oktatói és hallgatói igény, hogy minél hamarabb visszatérhessünk a jelenléti oktatási formához, a távolléti oktatás számos elemét tervezzük megtartani a jelenléti, illetve kevert oktatási módszertanban. Így egyéni haladási sebességet biztosíthatunk az ezt igénylő hallgatóknak (a skála mindkét végén: felzárkóztatás és tehetséggondozás), objektív mérési módszertanokat tarthatunk meg egyes tantervi elemeknél és optimalizálhatjuk az oktatói terhelést is. 
 
A BIM szakmérnöki képzés első évfolyama 2021 februárjában kezdte meg tanulmányait, egy félévben 4x3 nap kontaktórás foglalkozásban, a járványhelyzetre tekintettel természetesen távolléti formában. A távolléti oktatási mód és a változatos előképzettségű hallgatói csoport számos kontaktórán kívüli konzultációs alkalmat követel és nagyfokú alkalmazkodást a képzésben résztvevő ipari partnereinktől. Az alapképzésen kipróbált és bevált ipari együttműködési módokat átültettük a szakmérnöki képzésbe is.
 
A BIM oktatása intenzív szoftverhasználatot is igényel. Megalakítottuk a Kar BIM laborját, ahol a hallgatók a legfrissebb BIM környezetekben sajátíthatják el a szoftverhasználati készségeket.
 
 
Változó társadalmi igények, változó ipar, változó felsőoktatás
 
A felsőoktatási szolgáltatások megrendelője a társadalom. Az egyetem a tudományos-szakmai-ipari közéletben való aktív részvételével képes a társadalmi igények és trendek felmérésére. Az Építőmérnöki Kar e téren jelentősen fejlődött az utóbbi évtizedben, a kutatás-fejlesztési együttműködéseken túl is mélyítette ipari partnereivel kapcsolatát és nyitott az új építőipari területeken tevékenykedő vállalkozások irányába is. Az utóbbi években létesített képzések és a hallgatói igények is azt igazolják, hogy a Kar jó fejlesztési irányt tűzött ki maga elé. Tapasztalatok egyelőre csak a képzési oldalon gyűlnek, a közeljövőben elengedhetetlen lesz a képzéseket elvégző, munkatapasztalattal rendelkező hallgatók és az őket foglalkoztató cégek visszajelzéseinek gyűjtése, elemzése. 
 
Hosszabb távon az építőipari digitalizáció megköveteli az építőmérnöki tantervek reformját. A teljes tantervi struktúrát át kell szőnie a korábban említett digitális elemeknek. Hallgatóinknak már elsőévesen el kell sajátítaniuk azokat a kompetenciákat, amelyekkel felsőbb éveken nagy mértékben digitalizált építőmérnöki folyamatokat tanulhatnak. 
 
A BME Építőmérnöki Kara az ismertetett különböző szintű, és változó hosszúságú új képzéseknek köszönhetően, már a közeljövőben (2-5 éven belül) fejlett digitális kompetenciákkal rendelkező, önfejlesztésre képes, a műszaki és informatikai képességeken túlmutató ismeretekkel felruházott mérnököket ad a társadalomnak, így mozdítva elő az ország építőiparának digitalizációját, hatékonyságának jelentős javulását.