DanubeSediment
2017 januárjában a nemzetközi DanubeSediment projekt elindult. A projekt célja a Duna folyó és mellékfolyói hordalékgazdálkodásának javítása. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke felelős, mint vezető partner a projekt egészéért, a projekt menedzsmentért illetve a projekt adatgyűjtéssel foglalkozó részéért. Az EU által, ERFA és IPA alapokból, finanszírozott DanubeSediment projekt 2019. június 30-ig fut.
A Duna vízgyűjtőjén egyre jelentősebb problémát okoz a hordalékmozgás folytonosságának hiánya, ami bizonyos helyeken hordaléktöbbletet, máshol hordalékhiányt eredményez. Ezek a jelenségek közvetve az árvízi kockázat növekedéséhez, a hajózási lehetőségek, a vízenergia-termelés és biodiverzitás csökkenéséhez vezethetnek. A hordalékvándorlási folyamatok megismerése és a hordalékkal való gazdálkodás megfelelő módszereinek kidolgozása tehát sürgető kérdés, amely csak egy transznacionális, vízgyűjtő-szintű megközelítéssel kezelhető, hiszen a víz és hordalék mozgását az országhatárok nem befolyásolják. A hordalékgazdálkodás hiányát már 2009-ben és 2015-ben is felismerte és jelezte a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) a Dunára elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Ezzel összhangban jelen projekt célkitűzéseként fogalmaztuk meg a víz- és hordalék-gazdálkodás fejlesztését, valamint a Duna folyó morfológiájának a javítását is. A hordalékvándorlással kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében átfogó hordalék-adatgyűjtést hajtunk végre a teljes Dunára és legfontosabb mellékfolyóira, ami információt szolgáltat az adatelemzéséhez, majd kidolgozunk egy, a hordalékvándorlás mérésére vonatkozó jó gyakorlatokat tartalmazó kézikönyvet. A Dunára első alkalommal, felállítjuk a folyó teljes hosszára vonatkozó hordalékmérleget, ami rámutat a hordalékvándorlással kapcsolatos problémákra az árvízlevezetés, hajózás, ökológia és vízenergia termelés területén. Kidolgozunk egy intézkedéseket tartalmazó katalógust, melyek lehetséges megoldásokat mutatnak be ezekre a problémákra. A projekt két legfontosabb eredménye közül az egyik a Dunára elkészülő Hordalék-gazdálkodási Útmutató, ami bemutatja a hordalék-gazdálkodás jó módszereit, a másik pedig egy Hordalék-gazdálkodási Kézikönyv, amely a legfontosabb érintettek számára mutatja be, hogy hogyan ültessék át a gyakorlatba a jó módszereket. A két fő dokumentum várhatóan jelentősen hozzájárul a következő Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez és Árvízi Kockázat-kezelési Tervéhez. A projekt eredményei hosszabb távon megalapozzák a Duna vízgyűjtő fenntartható hordalék-gazdálkodását, ami pedig az árvízi kockázatok csökkenését, jobb hajózási viszonyokat, értékesebb folyó menti élőhelyeket és növekvő vízenergia termelést eredményezhet. A projekt keretében folyamatos párbeszédet alakítunk ki az érintettekkel, továbbá hazai és nemzetközi workshopok keretében szakértőket képzünk a hordalék-gazdálkodás területén, így biztosítjuk azt, hogy a projekt eredményeinek elsődleges felhasználói érdemben részt vesznek a projekt alakulásában és annak kimeneteiben.
A legújabb információk a www.interreg-danube.eu/danubesediment alatt találhatók.
A Duna vízgyűjtő térképe (Forrás: ICPDR, 2009)