Hazánkban és világszerte a műemlékek jelentős része természetes kőanyagból állnak. A beépített
kőzetek állapota fokozatosan változik a mállás hatására. A változások fizikai tulajdonságokban és
mind ásványtani-kőzettani összetételben egyaránt nyomon követhetők és hosszú távon a műemlékek
állapot romlásához vezetnek.
A kutatási program során a kiválasztott műemlékek kőanyagának komplex helyszíni és laboratóriumi
vizsgálatát végzi el a doktorandusz. A cél a műemlékek kőanyagának jellemzése és az épület
állapotának modellezése, egységes szemléletű feldolgozása. A kutatási feladat gyakorlati vonatkozását
adja, a szükséges beavatkozások mértékének meghatározása és az épületek kőanyagának felújítási
módszereinek az adott épületre vonatkozó meghatározása.
Az alkalmazott módszerek közül az első fázisban az épülete felületek kőkiosztás rajzai készülnek el,
majd ezt követően a kőzettípusok helyszíni és laboratóriumi beazonosítása után a felületet ábrázoló
kőzet-térkép készül el.
A kőzetek állapotát a mállási jelenségek és elváltozások helyszíni rögzítésével és térképi
ábrázolásával kell megadni. Az egyes elváltozások és kőzettípusok részletes mintázása szolgál a
pontos ásványtani, kőzettani összetétel meghatározásához, amelyhez a tanszéken rendelkezésre álló
fázisanalitikai és mikroszkópi háttér szolgál.
A vizsgált műemlék anyagával megegyező kőzetminták és bányából származó kőzetanyagok fizikai,
kőzetmechanikai vizsgálatával a még üde kőzet paramétereit szükséges meghatározni. Ezt összevetve
a helyszíni mérési eredményekkel a kőzetek állapota modellezhető.